Járműveink mellett csirkéinket is készítsük fel a télre!
A tél beköszöntével minden élőlénynek fokozott ellenálló képességre van szüksége, nincs ez másként a baromfi állományokkal sem. Bár a tartástechnológia nagyrészt kompenzálni képes az időjárási körülményeket, a kinti hideg és a benti meleg és párás idő sokszor okoz komoly légzőszervi megbetegedéseket. Ezek oka gyakran a nem megfelelően beállított szellőzés technológia –például a légbeejtők dőlésszöge, légsebesség- lehet.
A betegségek hozadéka legtöbbször magasabb elhullásként jelentkezik, illetve a megmaradt állatoknak csökken a mobilitásuk és a takarmány felvételük. Ezek következtében elmarad a várt súlygyarapodás. Ez érthető is, hiszen, ha az ember náthás, szintén nem szívesen eszik az eldugult orrjáratok miatt.
Itt térnék ki egy nagyon fontos dologra, ami szintén (a bronchitishez hasonló) légzőszervi panaszokhoz vezethet . A téli hónapokban is fokozottan ügyeljünk a napos állatok fogadásakor az istállók megfelelő átszellőztetésére, a gáz infrák magas CO2 termelése miatt. A CO2 nehezebb a levegőnél, ezért az istálló aljában halmozódik fel, az ember számára pedig nem észlelhető.
Amennyiben a csibék CO2 –ban dús levegőbe érkeznek, tüdejük nem fejlődik megfelelően és a vörös vértestek képződése is jelentősen csökken. Ennek következményei csak magasabb életkorban (3-4 hét) jelentkeznek. A nagy testtömeget nem képes a fejletlen tüdő ellátni, így ziháló, kedvetlen és nem megfelelően növő állataink lesznek.
Ezen betegségek megelőzésére illetve kiegészítő kezelésükként javasolt folyékony vitamin, ásványi anyag és aminosav készítmények adagolása az ivóvízhez.
Az intenzív termelési rendszerekben tartott baromfik különösen fogékonyak a vitaminhiányra (Scott és mtsai., 1982). A fogékonyság okai a következők: (1) a baromfinak alig vagy egyáltalán nem származik előnye a tápcsatornában történő mikrobiális vitamin szintézisből, (2) a baromfinak magas a vitamin szükséglete és (3) a modern technológiák növelt állománysűrűsége növeli a madarak stressz érzékenységét, amely tovább növelheti a vitamin szükségletet. A madarakban a rövidebb bélrendszer és a gyorsabb emésztés miatt kevesebb a vitamin szintézis. A ketrecben tartott madár nehezebben fér hozzá bélsárhoz (coprophagia), ezért több vitamin kiegészítésre van szükségük.
A téli időszakban az alábbi termékeket javaslom a baromfiaink ellenálló képességének növelésére hetente alkalmazni:
Fogadást követően 3 napig, majd hetente 1 napot: Norovit Amino Forte 1000 ml/1000 L ivóvíz. (Vitamin és aminosav hiány valamint stresszhelyzetek esetén.)
Nátha és légzőszervi problémák esetén 4-5 napig: Agra Air, 200 ml/1000 L ivóvíz. (A Holland AgraPlan cég által kifejlesztett eukaliptusz és mentol tartalmú készítmény a légutak kitisztításával növeli a takarmányfelvételt, ezáltal javul az állatok kondíciója.)
Hetente 1 napot: Jolovit, 1000 ml/1000 L ivóvíz. (Vitaminpótlásra, stressz állapot és hiánybetegségek leküzdésére.)
Hetente 1 napot: Tetraszelén-400-E, 1000 ml/1000 L ivóvíz. (Hiánybetegség okozta szív- és vázizom elfajulás megelőzésére.)
Hetente 1 napot: Phylamic, 2000 ml/1000 L ivóvíz. (Mikroelem hiány okozta végtag rendellenességek, vérszegénység, fejlődési zavarok megelőzésére.)
Húscsirke nevelése során alkalmazott vitamin- és ásványianyag-kiegészítők alkalmazásának költség-haszon elemzése
Összefoglalás
Az intenzíven nevelt baromfi állományokat az extenzíven tartott állatokhoz képest több stressz éri, aminek az állat-egészségügyi állapotukra gyakorolt kedvezőtlen hatását csak vitamin és ásványi anyag kiegészítők adásával lehet ellensúlyozni. Jelen vizsgálat célja az volt, hogy brojler csirke felnevelése során felmérjük egy vitamin- és ásványi anyag kiegészítőkből álló, speciális keveréknek (Gastroferm M+C®, Jolovit®, Norovit-Amino Forte®, Tetravit AD3E Forte®, Tetraszelén-400-E®, Phylamic® és Vitaplan DCP®) a termelési mutatókra (elhullásra, testtömeg-gyarapodásra, takarmány-értékesítésre) gyakorolt hatását, összehasonlítva azokat egy olyan nevelési protokollal, amikor az állatok semmiféle kiegészítő készítményt nem kapnak, és ez alapján elvégezzük a vizsgált kiegészítő keverék alkalmazásának költség-haszon elemezését. A kísérleteket 2012 júniusa és 2013 márciusa között 36 043 darab Ross 308-as hibrid brojlercsirkén (17 965 kísérleti vs. 18 078 kontroll) végeztük el. A költség-haszon elemzéshez a vizsgált telepek 2012. évi negyedik negyedévi és 2013. évi első negyedévi átlagos költség- és áradatait használtuk fel. A Ross 308-as hibridnél a kiegészítőkkel itatott csoport 0,6% százalékponttal kisebb elhullást, 0,11 kg-mal nagyobb átlagos leadott súlyt és 0,13 kg/kg-mal kisebb fajlagos takarmány felhasználást mutatott a kontroll csoporthoz képest. A pecsenyekacsánál ezek a mutatók szerényebb mértékben javultak: 0,7 százalékponttal kevesebb elhullás, 0,03 kg-mal nagyobb átlagos leadott súly és 0,06 kg/kg-mal kisebb takarmány felhasználást figyeltem meg a kísérleti csoportnál. A libáknál a két csoportban az elhullás és a takarmányértékesítés megegyezett, az átlagos leadott súly pedig 0,24 kg-mal a kontroll csoportnál volt nagyobb. A vizsgált termelési mutatók alapján a brojler csirke tartás során a kiegészítő keverék költsége 10,9-szeres arányban térült meg, ami 41,48 Ft többletjövedelmet jelentett értékesített madaranként a kísérleti csoportban a kontrollhoz képest.
1. Bevezetés
A baromfiágazatnak kiemelkedő szerepe van a mezőgazdaságon belül nem csak hazánkban, hanem világszerte [1]. A baromfihús előállítása gyorsabb és költséghatékonyabb, mint az emlősállatoké. A világ fejlődő országainak fokozatos felzárkózása, és lakosainak étrendváltozása megköveteli, hogy világszinten évről-évre emelkedjen az előállított húsmennyiség. Az állati termékek közül a legdinamikusabban a baromfihús iránti kereslet nő, amit a baromfi-ágazat csak az egyre inkább hajtatott nevelési technológiák bevezetésével tud kielégíteni.
Magyarországon a baromfitartásban a takarmányköltség teszi ki az összes termelési költség átlagosan több mint 70%-át [2]. Mivel az állattartó a gabonaárakon nem tud változtatni, azok a legtöbb esetben az integráció által meghatározottak, így a többi költséget próbálja csökkenteni [3]. Jelen tanulmány célja, hogy felmérje a vitamin és ásványi anyag kiegészítőknek a termelési mutatókra gyakorolt kedvező hatását a húscsirke nevelése során, valamint gazdasági számításokkal igazolja, hogy alkalmazásuk költségei megtérülnek.
2. Kitekintés a globális és a hazai baromfiágazat gazdasági helyzetére
2.1. A baromfiágazat világpiaci helyzete
A XX. században, annak is elsősorban a második felében, a modern baromfiipar más állattenyésztő ágazatoknál gyorsabban fejlődött. A XXI. század első évtizedében ránk törő világgazdasági válsággal együtt jelentkező keresletcsökkenés és növekvő takarmányárak se tudták visszavetni az ágazatot, amely – még ha nem is olyan dinamizmust mutat, mint korábban, de – továbbra is bővül. A világ éves baromfihús-termelése 2011-ben elérte a 100 millió tonnát. Az előrejelzések szerint 2020-ra ez a mennyiség meghaladja a 122 millió tonnát [4]. A baromfi fajok szaporodásbiológiai jellemzőiből adódóan a piaci igényekhez leginkább alkalmazkodó állattenyésztési ágazat, így összességében világszinten a baromfihús termelés és kereskedelem további folyamatos növekedésére lehet számítani [5, 6]. A Rabobank [7] előrejelzése alapján a globális baromfihús termelés 2030-ban már meghaladja a sertéshústermelést is.
Az Európai Unió csirketermelése 2000-ben 181 ezer tonnával haladta meg a fogyasztást, 2025-ben pedig várhatón még 125 ezer tonnával fogja, vagyis addig még biztos nem válik nettó importőrré [8]. Ugyanakkor egyre többe kerül a fokozódó adminisztráció, az állatjóléti, környezetvédelmi és állatszállítási előírások szigorításai, a hatósági ellenőrzések, valamint a laboratóriumi vizsgálati költségek [9]. Ezek a költségnövekedések nem csak az elmúlt 10-15 évben csatlakozott, gazdaságilag gyengébb országok, hanem a régi tagországok termelőire is jelentős terhet rónak [2].
2.2. A magyarországi húscsirke-ágazat termelési költségei
A brojlercsirke nevelése során a takarmányköltségek a leginkább meghatározóak, a csirke-hizlalás önköltségének közel háromnegyedét adják (1. ábra). Ezek erőteljes ingadozása, emelkedése volt tapasztalható az elmúlt évek során (2. ábra). A termelés során a vásárolt takarmány a jellemző, így a termelők kiszolgáltatottsága a takarmányértékesítők felé állandó.
1. ábra: Az önköltségek megoszlása a brojlercsirke hízlalás során 2012-ben [6]
2. ábra: Brojler-indító takarmánykeverékek havi értékesítési árainak alakulása (2004-2013) [5]
Az utóbbi 10 év takarmányárainak változásaiból azt a következtetést tudjuk levonni, hogy az árak alakulása szoros kapcsolatban áll a szója beszerzéssel, mellyel kapcsolatban hazánk kiszolgáltatott helyzetben van [11]. A világpiaci árak változását alapvetően három dolog befolyásolja. A nagyobb termelői körzetekben a termelés csökkenése, a bővülő állattenyésztés miatti növekvő takarmányigény és az emelkedő bioetanol gyártás [12]. A takarmányárak 2004-ben 70-75 Ft/kg-ért kerültek eladásra [9], napjainkban a kilogrammonkénti ár meghaladja a 100 Ft-ot is [8].
A felvásárlási árak, ha késéssel is, de követik a takarmányárak változásait. A 3. ábra bemutatja, hogy a 2006-os madárinfluenzát követően folyamatosan emelkedett a felvásárlási ár, 2008-ban elérte a 240 Ft/kg-ot is, de ezt követően visszaesett, 2010-ben csak 210 forint körül alakult.
3. ábra: Vágócsirke havi termelői értékesítési árainak alakulása (2004-2013) [5]
3. Anyag és módszer
A vizsgálat célja az volt, hogy brojlercsirke felnevelése során felmérje egy vitamin- [13, 14] és ásványianyag-kiegészítőkből [15, 16, 17] álló, speciális keveréknek (Gastroferm M+C®, Jolovit®, Norovit-Amino Forte®, Phylamic®, Tetraszelén-400-E®, Tetravit AD3E Forte®, Vitaplan DCP®,) a termelési mutatókra (elhullásra, testtömeg-gyarapodásra, takarmány-értékesítésre) gyakorolt hatását, összehasonlítva azokat egy olyan nevelési protokollal, amikor az állatok semmiféle kiegészítő készítményt nem kapnak, és ez alapján elvégezzük a vizsgált kiegészítő keverék alkalmazásának költség-haszon elemezését. A kísérletet 2012 júniusa és 2013 márciusa között végeztük el egy baromfitartó telepen Bács-Kiskun megyében.
A telepen 4 db 1000 m2-es ól és több kiszolgáló épület képezi a zárt intenzív baromfi bérnevelés helyét. Az ólak automatikus etető-, és itató-, fűtés-, és szellőző-rendszerrel vannak felszerelve. A kísérlet során vegyes ivarú Ross 308 hibrideket neveltek fel itt. A négy ól közel 70.000 db brojler csirke felnevelésére alkalmas, all-in-all-out technológiával. 9 hetes forgásban történt a nevelés, 5 és fél hét alatt elkészült a vágásra kész szárnyas, az 5. hét 2. napjától elkezdődött a vágóhídra szállítás, a 6. hétre kiürültek az ólak, 1 hét takarítás következett, majd két hét pihentetés.
A megfigyelt állatok 2012. november 29-én kerültek letelepítésre és 2013. január 7-én, 38 napos korban szállították vágásra őket. A 4 ólból egy szolgált a kísérleti, egy pedig a kontroll csoport megfigyelésére. Egy épületben 17.800-18.200 baromfi fért el. A kísérlet során 17.965 kísérleti és 18.078 kontroll állatot figyeltünk meg, ezek két külön ólban lettek elhelyezve, de mind a tartási mind a takarmányozási feltételek teljesen azonosak voltak. A telepítési sűrűség 17 db/m2 volt. A telep 6 hétre megtervezett takarmányozást alkalmazott, ad libitum.
A kísérlet során a kontroll csoport semmiféle vitamin-kiegészítést nem kapott. A kísérleti csoportban a vitamin- és ásványianyag-kiegészítőket az itatórendszeren keresztül adtuk be az állatoknak. A kísérleti brojlercsirke csoportnál alkalmazott itatási protokollt az 1. táblázat mutatja be. A telepen 17.000 madárra vonatkozó átlagos vízfogyasztás a következőképpen alakult: 2 hetes korban: 2200 l, 3 hetes korban: 3700 l, 4 hetes korban: 5000 l, 5 hetes korban: 5500 l. A kísérlet alatt kuratív vagy preventív céllal antibiotikumot a kísérlet során sem a kísérleti sem a kontroll csoportban nem alkalmaztunk.
1. táblázat: A kísérleti brojler csirke hízlalásnál alkalmazott itatási protokoll
A vizsgált termelési és gazdasági mutatók
A kísérletek során a gazdasági elemzés elvégzéséhez a hizlalás pénzben is kifejezhető termelési mutatóit, vagyis – mivel a hizlalás ideje mindkét csoportnál ugyanannyi volt – a leadási súlyt, a fajlagos takarmányhasznosulást és az elhullást vettük alapul. A súlygyarapodás nyomon követéséhez reprezentatív testsúlyméréseket végeztünk heti szinten, ill. lemértük az összes leadott madár súlyát. A hizlalás teljes időtartamára eső takarmányfogyasztást regisztráltuk. Az elhullások száma és a selejtezésre került egyedek száma és súlya is rögzítésre került. Az elhullott állatoknál kórboncolást végeztük, és igyekeztünk megállapítani az elhullás okát.
A rögzített adatokból kiszámoltuk a kiesési %-ot, melyet úgy kaptunk, hogy összeadtuk az elhullást és a selejtezett darabszámot, majd ezt elosztottuk a fogadott darabszámmal és szoroztuk százzal. Az elhullott és selejtezett állatok összegét kivonva a fogadott darabszámból megkaptuk a piacképes madarak számát. A leadott összsúlyt elosztottuk a leadott állatok számával, így az átlagos leadott súlyhoz jutottunk. A fajlagos takarmány-felhasználást úgy számoltuk ki, hogy az összes takarmányfogyást elosztottuk a leadott összsúllyal.
A brojlercsirke nevelés gazdasági értékeinél a brojler indexet [10] is kiszámoltuk, hogy még jobban szemléltetessem a termelés hatékonyságát. A brojler index (EEF= European Efficiency Factor) a nevelés gazdaságosságával összefüggő mértékegység nélküli relatív mutatószám, amit az alábbi formula segítségével tudunk kiszámítani:
Brojler index: (felnevelt állomány % x leadáskori testtömeg )/(nevelési idő hossza * takarmányértékesités)×100.
A gazdasági elemzés során az összes árbevételt úgy kaptuk meg, hogy az átvételi árat beszoroztuk a leadott összsúllyal. Az összes takarmányköltséget úgy kaptuk meg, hogy az adott keverék (prestarer, indító, nevelő, befejező) árát beszoroztuk a fogyott mennyiséggel és az összegeket összeadtuk. A napos baromfi árát beszoroztuk a fogadott mennyiséggel és megkaptuk az összes napos baromfi költségét. A fedezetet úgy számoltuk ki, hogy az összes árbevételből kivontuk az összes napos baromfi költségét és az összes takarmányköltséget, továbbá a kísérleti csoport esetén a vitamin- és ásványianyag-kiegészítés költségét is [10].
Ezt követően a kísérleti és a kontroll csoport fedezetének különbsége adta meg a kísérleti csoport többletfedezetét, valamint az árbevétel és a költségadatok alapján pedig ki tudtuk számolni a takarmány-kiegészítők alkalmazásának költség-haszon arányát és a befektetés megtérülését, vagyis hogy pénzügyileg megérte a vitaminok és az ásványi anyagok alkalmazása a kísérleti csoportnál [10].
A felhasznált ár- és költségadatok
A gazdasági számításokhoz a termelési integráció által megszabott napos baromfi árakat és takarmányárakat – külön indító/nevelő/befejező táp –, valamint a hizlalt vagy előnevelt állatok átvételi árát használtuk fel (2. táblázat).
2. táblázat: Felhasznált költség- és áradatok Tooltip text
A kísérlet során felhasznált vitaminok és az ásványianyag-kiegészítők beszerzési árát három forgalmazó hely – kettő állatpatika és egy állatgyógyászati nagykereskedés –árainak átlagában állapítottuk meg. A takarmány-kiegészítés költségét az áruk és a felhasznált mennyiségük szorzata alapján tudtuk kiszámítani.
4. Eredmények és megvitatás
A vitamin- és ásványianyag-kiegészítők megtérülése a brojler nevelésben
A telepen megfigyelt állatokat 38 napos korukban szállították el vágásra. Az 5 hét során itatott vitaminok és ásványi anyagok a kísérleti csoportban jobb termelési mutatókat eredményeztek a kontroll csoporthoz képest.
4. ábra: Az elhullás alakulása a brojler nevelés 6 hete során
Kiemelkedő javulás mutatkozott a selejtezett darabszámok tekintetében (kísérleti – 42 db, kontroll – 74 db), ami az elhullással (4. ábra) együtt mérsékelte a kiesési %-ot. A kontroll csoportban közel 1 százalékponttal nagyobb volt a kiesés a kísérleti csoporthoz képest. Az elhullás a kísérlet második hetétől csökkent jelentősen a kísérleti csoportban a kontroll csoporthoz képest. Ezen túlmenően a 38 napos nevelési idő végén a kísérleti csoportban a leadott csirkék átlagosan közel 10 grammal súlyosabbak voltak úgy, hogy közben a fajlagos takarmány-felhasználásuk 13 grammal javult. A brojler index szintén jelentősen nőtt, a kísérleti csoportban 351,96 volt, míg a kontroll csoportban csak 309,00.
A kedvezőbb termelési mutatók következtében a brojler csirke kísérleti csoportban leadott madaranként 41 forinttal több fedezet keletkezett, mint a kontroll csoportban. A vitamin- és ásványianyag-kiegészítők alkalmazásának költsége-haszon aránya 10,9 lett (vagyis minden befektetett forintra 10,9 Ft bevétel, azaz 9,9 Ft tiszta haszon jut), tehát a kiegészítők költsége 989%-osan megtérült, ami a jelenlegi pénzügyi befektetési lehetőségeknél sokkal-sokkal magasabb hozamot jelent (3. táblázat).
3. táblázat: A brojler csirke vitamin- és ásványi anyag kiegészítés gazdasági elemzése
A brojler csirke kontroll csoportban a fedezetszámítás részletes menete az alábbi:
Napos baromfi ár: 94 Ft/db
Napos baromfi költsége: 18.078 db x 94 Ft/db = 1.699.332 Ft
Takarmány összköltsége: 5.620 kg x 121 Ft/kg = 680.020 Ft (prestarter abrakkeverék)
9.990 kg x 118,6 Ft/kg = 1.184.814 Ft (indító abrakkeverék)
27.100 kg x 114,2 Ft/kg = 3.094.820 Ft (nevelő abrakkeverék)
29.140 kg x 112 Ft/kg = 3.263.680 Ft (befejező abrakkeverék)
Átvételi ár (bruttó): 295 Ft/kg
Összes árbevétel: 295 Ft/kg x 39.077 kg = 11.527.715 Ft
Fedezet: 11.527.715 Ft – (1.699.332 Ft + 680.020 Ft + 1.184.814 Ft + 3.094.820 Ft + 3.263.680 Ft) =
= 11.527.715 Ft – 9.922.666 Ft = 1.605.049 Ft
Fedezet/leadott madár: 1.605.049 Ft/ 17.291 db = 92,8 Ft//db
A brojler csirke kísérleti csoportban a fedezetszámítás részletes menete az alábbi:
Napos baromfi ár: 94 Ft/db
Napos baromfi költsége: 17.965 db x 94 Ft/db = 1.688.710 Ft
Takarmány összköltsége: 5.500 kg x 121 Ft/kg = 665.500 Ft (prestarter abrakkeverék)
10.000 kg x 118,6 Ft/kg = 1.186.000 Ft (indító abrakkeverék)
26.800 kg x 114,2 Ft/kg = 3.060.560 Ft (nevelő abrakkeverék)
27.900 kg x 112 Ft/kg = 3.124.800 Ft (befejező abrakkeverék)
Átvételi ár (bruttó): 295 Ft/kg
Összes árbevétel: 295 Ft/kg x 41.093 kg = 12.122.435 Ft
Vitamin-, és ásványianyag-kiegészítő:
72.650 Ft
Fedezet: 12.122.435 Ft – (1.688.710 Ft + 665.500 Ft + 1.186.000 Ft + 3.060.560 Ft + 3.124.800 Ft + 72.650 Ft) =
= 12.122.435 Ft – 9.798.220 Ft = 2.324.215 Ft
Fedezet/leadott madár: 2.324.215 Ft/ 17.339 db = 134,05 Ft//db
A kísérlet eredményei azt igazolják, hogy – azonos takarmány-keverékek etetése mellett – a Gastroferm M+C®, Jolovit®, Norovit-Amino Forte®, Phylamic®, Tetraszelén-400-E®, Tetravit AD3E Forte® és Vitaplan DCP® készítményekkel történő vitamin- és ásványianyag-kiegészítők alkalmazásával gazdaságosabb a húscsirke hízlalás.
5. Következtetések
A gazdasági elemzés alapján megállapítható, hogy a húscsirke nevelés során pénzügyileg előnyös az itatási rendszeren keresztül történő, fentiekben részletezett, speciális vitamin- és ásványianyag-kiegészítés alkalmazása, ugyanakkor további vizsgálatok szükségesek a kedvező összetétel megállapításához.
Irodalomjegyzék
[1] EFSA.: 2015. The European Union summary report on trends and sources of zoonoses, zoonotic agents and foodborne outbreaks in 2013. EFSA Journal, Vol. 13 No. 1, pp. 3991. http://dx.doi.org/10.2903/j.efsa.2015.3991
[2] OECD, FAO.: 2011. Agricultural Outlook 2011. http://dx.doi.org/10.1787/agr_outlook-2011-en
[3] González-García S., Gomez-Fernández Z., Dias A. C., Feijoo G., Moreira M. T., Arroja L.: 2014. Life Cycle Assessment of broiler chicken production: a Portuguese case study. Journal of Cleaner Production, Vol. 71, pp. 125-134. http://dx.doi.org/10.1016/j.jclepro.2014.03.067
[4] Kállay B.: 2012. Töretlen a baromfiipar globális fejlődése. Baromfiágazat, Vol. 12 No. 4, pp. 6-14.
[5] Hoinville L. J., Alban L., Drewe J. A., Gibbens J. C., Gustafson L., Häsler B., Saegerman C., Salman M., Stärk K. D. C.: 2013. Proposed terms and concept for describing and evaluating animal-health surveillance systems. Preventive Veterinary Medicine, Vol. 112 No. 1-2, pp. 1-12. http://dx.doi.org/10.1016/j.prevetmed.2013.06.006
[6] FAPRI, ISU.: 2011. 2011 World Agricultural Outlook. Food and Agricultural Policy Research Insitute, Iowa State University.
[7] Rabobank.: 2011. Global Meat Demand 2010–2030.PresentationbyNan-Dirk Mulder, Rabobank International. International poultry Council Meeting, Rome, April 2011.
[8] Blaskó B., Cehla B., Kiss I., Kovács K., Papis M., Madai H., Nagy A. Sz., Nábrádi A., Pupos T., Szőllősi L., Szűsz I.: 2011. Állattenyésztesi ágazatok ökonómiája. Debreceni Egyetem, Nyugat-Magyarorszagi Egyetem, Pannon Egyetem.
[9] Finkensiep A.: 2012. Leistungsteigernstatt Kostensenken. (Increase the performance instead of reducing the costs: vet fees as high-yield investment in animal health.) Praktische Tierarzt Hannover: Schlutersche Verlagsgesellschaft GmbH & Co. KG
[10] Ózsvári L.: 2016. Mennyi veszteséget okoznak a betegségek a baromfitartásban? Baromfiágazat, Vol. 16 No. 1, pp. 70-75.
[11] Feldman Zs.: 2013. Szakminiszteriumi előadas. III. Tejagazati Konferencia, Budapest, november 21.
[12] Bakosné Böröcz M., Fogarassy C.: 2011. A hazai húsmarhatartás környezeti értékelése es externáliáinak vizsgálata benchmarking módszerrel. Gazdálkodas, Vol. 55 No. 2, pp. 181-185.
[13] Leshchinsky T. V., Klasing K. C.: 2001. Relationship Between the Level of Dietary Vitamin E and the Immune Response of Broiler Chickens. Poultry Science, Vol. 80 No. 11, pp. 1590-1599. http://dx.doi.org/10.1093/ps/80.11.1590
[14] Habibian M., Ghazi S., Moeini M. M., Abdolmohammadi A.: 2013. Effects of dietary selenium and vitamin E on immune response and biological blood parameters of broilers reared under thermoneutral or heat stress conditions. International Journal of Biometeorology,
Vol. 58 No. 5, pp. 741-752. http://dx.doi.org/10.1007/s00484-013-0654-y
[15] Saripinar A. D., Aksu T., Özsoy B., Baytok E.: 2010. The Effects of Replacing Inorganic with a Lower Level of Organically Complexed Minerals (Cu, Zn and Mn) in Broiler Diets on Lipid Peroxidation and Antioxidant Defense Systems. Asian-Australasian Journal of Animal Sciences, Vol. 23 No. 8, pp. 1066-1072. http://dx.doi.org/10.5713/ajas.2010.90534
[16] Saripinar A. D., Aksu T., Özsoy B.: 2010. The Effects of Lower Supplementation Levels of Organically Complexed Minerals (zinc, copper and manganese) Versus Inorganic Forms on Hematological and Biochemical Parameters in Broilers. Kafkas Universitesi Veteriner Fakultesi Dergisi, Vol. 16 No. 4., pp. 553-559.
[17] Stef D. S., Gergen I.: 2012. Effect of mineralenriched diet and medicinal herbs on Fe, Mn, Zn, and Cu uptake in chicken. Chemistry Central Journal, Vol. 6 No. 1, pp. 19. http://dx.doi.org/10.1186/1752-153X-6-19
